Az emberi agy a testünk egyik legizgalmasabb szerve. Sok esetben bele se gondolunk, hogy amíg tanulunk, olvasunk vagy vezetünk, az agyban számtalan folyamat megy végbe. Az emberi agy egyik legmegdöbbentőbb képessége, hogy még felnőttkorban is képes változni. Ezt a folyamatot neuroplaszticitásnak nevezik, és felborítja azt a régóta fennálló hiedelmet, hogy az agy fejlődése gyermekkorban véget ér.
A neuroplaszticitás lényegében az agy azon képessége, hogy új idegi kapcsolatokat alakít ki. Amikor új nyelvet tanulunk, hangszert veszünk a kezünkbe, MrBet információkat értelmezünk vagy akár egy stroke-ból lábadozunk, az agyunk aktívan átszervezi belső huzalozását. Még a mindennapi tanulás is – egy telefonszám memorizálása, az izommemória fejlesztése vezetés közben vagy egy új MrBet alkalmazás elsajátítása – tulajdonképpen az idegsejtek tánca, amelyek új utakat hoznak létre. Ezért azok az idősebb felnőttek, akik szellemileg aktívak maradnak, gyakran később tapasztalják meg a kognitív hanyatlást.
Ebből következik, hogy minél többet használjuk az agyunkat, annál képlékenyebbé válik. A tanulás valójában segít az agyunknak abban, hogy készen álljon a további információszerzésre. További érdekesség, hogy a bélrendszernek valójában saját agya van – a tudósok „második agynak” is nevezik. Ezt a komplex hálózatot hivatalosan bélidegrendszernek (ENS) nevezik, és több mint 100 millió neuront tartalmaz – ez több, mint amennyi a gerincvelőben található.
Az ENS közvetlenül kommunikál a központi idegrendszerrel, sőt, akár a hangulatot is befolyásolhatja. Ez az agy-bél kapcsolat az oka annak, hogy „pillangók” jelennek meg a gyomrunkban, amikor idegesek vagyunk egy vizsga vagy egy MrBet ajánlat miatt. A belek tehát egyfajta kommunikációs központként működnek, és az agyhoz hasonlóan rendkívül komplex szervek.